A fldi srknyok csak az esõs vszakban przanak, amikor Afrika s zsia sivatagjait virgszõnyeg fedi. Ilyenkor a hmek a nõstny krl gylekeznek, aki nekifog a nszreplsnek. Br a nõstnyek termetesebbek a hmeknl, a levegõben igen frgn mozognak; amikor a nõstny felszkken a magasba, a hmek csodlatos "lgibalettet" bemutatva kvetik.
A legkitartbb hmnek sikerl elkapnia, ha kivrja, amikor a nõstny teljes szlessgben kitrja a szrnyt. Akkor a szdtõ magassgban ltrejn az egyesls. A hm kedvesnek hasa al siklik, s szrnyaival, karmaival tleli. gy sszekapaszkodva hirtelen a fld fel fordulnak. Csupn a felszntõl nhny mternyire vlnak szt, hogy szrnyukat kiterjesztve landoljanak.
A nszrepls utn visszavonulnak a sivatag legmlyre, ahol a hm fszket kszt a meleg, nedves homokban. A nõstny ebbe rakja a strucchoz hasonl nagysg tojst, ami klns mdon zld s szrke foltos.
Ettõl fogva nem trõdik a tojsval, az apra hagyja az õrizett, aki melegen tartja, gy a hja megkemnyedik.
A nõstny visszatr arra a helyre, ahol a hmek vrnak r, s az egsz przsi ceremnia kezdõdik ellrõl. A nszrepls mindaddig ismtlõdik, amg minden hmnek lesz egy tojsa, jllehet egy alkalommal csak egyetlen nõstny fog kikelni, mert csak az elsõ tojs tartalmaz nõstny embrit. Ahogy mlnak a napok, a homok nedvessgtartalma megvltozik, s fennll a veszlye, hogy a tojsnak nem lesz ideje megfelelõkppen megkemnyedni. gy mûkdik a termszetes kivlasztds, s ezrt van, hogy az elsõ nszreplseken azok a hmek vesznek rszt, akik mr proztak.
Amikor a tojs megfelelõkppen megkemnyedett, s kszen ll a kikelsre, az apa megfelelõbb helyre szlltja, rendszerint a mrskelt ghajlat mediterrn erdõsgekbe, ahol knnyebb tpllkot szerezni. ltalban egy gdrben vagy egy kisebb barlangban helyezi el, ahol a ragadozk nem frhetnek hozz, s a bejratot eltakarja, csak apr nylst hagy rajta.
A srkny, mihelyt biztonsgos helyet tall a tojsnak, otthagyja azt, s sosem vadszik a rejtekhely kzelben, nehogy felhvja r a figyelmet. Mindazonltal szemmel tartja a krnyket, nagy magassgban nha elrepl felette, hogy lssa, minden rendben van-e.
|