A bolyg�nkon tal�lhat� leggyakoribb
s�rk�nyfaj a nagy f�ldi s�rk�ny,
vagy k�zismertebb nev�n a Draco rex Cristatus.

Ezek a nagy termetû, sz�rnyas l�nyek tizen�t �s harminc m�ter k�z�tti
hossz�s�g�ra nõnek meg,
a sz�rnyuk feszt�vols�ga el�ri a harminc m�tert.
Sz�n�k rendszerint z�ldesbarna,

pikkelyeik a citroms�rg�t�l
a smaragdz�ldig
minden sz�nben pomp�znak. Vannak olyan f�ldi s�rk�nyok,
amelyek t�zet tudnak lehelni,
j�llehet ennek ereje nem olyan nagy, mint a tûzs�rk�nyok�.

A f�ldi s�rk�ny kiv�l�an tud rep�lni
�s vitorl�zni. B�r hatalmas termet�k megnehez�ti a felsz�ll�st,

de ha egyszer el�rt�k a nagy magass�got,
puszta vitorl�z�ssal, a szelek h�t�n hatalmas t�vols�gokra k�pesek eljutni.

A Draco rex z�rk�zott,
befel� fordul� l�ny.
Nem sz�vesen tûri meg maga mellett a t�rsait, lesz�m�tva a p�rz�si idõszakot, de akkor sem hossz� idõre.
E magatart�s�t az a sz�nd�k vez�rli,
hogy elker�lje az ennival�
�s a nõst�nyek birtokl�sa feletti vit�kat.
Tekintettel hatalmas erej�kre �s m�ret�kre, az ilyen vit�k v�gzetes kimenetelûek lehetnek. �rdekes viszont, hogy amikor egy f�ldi s�rk�ny meg�regszik,

keresi egy fiatal p�ld�ny
t�rsas�g�t, hogy leck�ket adjon neki s�rk�nyb�lcsess�gbõl, �s hogy r�
hagyom�nyozza kincseit.