A srknyok rendszerint termszetes regekben s barlangokban lnek, amit a szksgleteiknek megfelelõen talaktanak. A srkny lakhelye kt nagyobb helyisgbõl ll, a kijrathoz kzelebb esõnek csupn az a rendeltetse, hogy elaltassa a kvncsi emberek gyanakvst. Normlis krlmnyek kztt a bejrati nyls csak akkora, hogy a lny ki- s belpskor ppen tfrjen rajta, rendszerint nvnyek vagy kvek mg van rejtve. Az vek sorn a barlang bejrata a hozzdrzslõdõ pikkelyektõl simra kopik, kifnyesedik. A srkny gy vlasztja meg a barlangjt, hogy az bell elg nagy legyen ahhoz, hogy megfordulhasson, ha ldzik, ugyanakkor ne legyen annyira nagy, hogy knnyen felfedhessk.
Az otthon keressnek mindig ugyanaz a mdszere: a srkny ultrahang-rezgseket bocst ki, s a szja krli szõrzetvel meg a "macskabajszval" rzkelve a visszhangot, meg tudja llaptani a mlyben rejlõ barlang helyt. Azutn keres mg kt msik barlangot, s miutn megjellte az elsõt, alagutat fr belõle a msik kettõbe, de csak akkort, amekkorba a teste ppen belefr. Nagy gonddal megnyagyobbtja s fnyesre csiszolja a belsõt, alaposan ellenõrzi, hogy nincs-e msik kijrata, vagy nem szabdaljk-e repedsek, azutn s nhny lyukat. Vgl szellõzõ krtõket fr vagy frat a rabszolgival. Ha tovbbi helyre van szksge, jabb helyisgeket vj ki, mgnem egsz barlang-komplexumot hoz ltre, ahol knyelmesen lhet, s van elegendõ helye a rabszolgi s a kincsei szmra is.
A fldi srknyok s a vzi srknyok krben ez a legelterjedtebb lakhelytpus, mg a tûzsrknyok msfle trsadalmi szervezettsgben lnek, msoa a szoksaik s a viselkedsmdjuk is. A klnfle fajoknak szentelt fejezeteinkben rszletesen lerjuk azok lakhelyt, szlunk rabszolgirl s a csald szolglirl is.
|