A srknyok meglehetõsen j potk, s valsznûleg õk a szerzõi szmos, a tizenkettedik szzadban keletkezett nvtelen kltemnynek, amely szjhagyomny tjn egszen napjainkig fennmaradtak. Kimertõ kutatsokat folytattunk annak rdekben, hogy felkutassuk nhny srkny-trubadr kltemnyt, s e helytt kzreadunk nhnyat kzlk:
"Veni Dulcis Amica Mea
Cum qua iocari et suaviari
Et teneras delicas sumere
Et in amore finire"
Jer bartnõm
Jtsszunk, s cskolj,
lvezzk a boldog gynyrt,
S haljunk boldogan.
Ezek a sorok a szerelmi kltszet cmsz al illenek. Ezt az egyszerû kltemnyt Ambrosius de Jolicasin lovag rta, aki a Jolicasin nevû fldi srkny emberi alakja volt, s aki kt lovagot is felnevelt, s Nagy Kroly uralkodsa alatt vlt hress.
Habr a kvetkezõ kltemny szerzõjt nem ismerjk, a mû trgya nagyon hasonlt a srknyherceg s Aquitniai Eleonra egyik udvarhlgynek trtnetre. A kltemny elevenen idzi fel a megcsalt szerelmes tragikus bcszsnak hangulatt. A boldogtalan srknyherceg e szavakkal vlhatott el szerelmtõl:
"Dulcis Amica vale, sine te
Procul hinc habitatus
Anxius abscedo, qui non
Cito rediam.
Non discedo tamen totus
Remanetque tecum
Cogitamen meum. Discedo
Vix ego mecum."
Isten veled bartnõm,
Most nlkled kell tra kelnem.
Bnattal szvemben tvozom:
Nem jvk meg esztendõre,
De nem megyek el vgleg,
Gondolatban veled
Maradok rkre,
Csak a szvem sajdul bele.
A kltõk egyike a titokzatos Cercamon vitathatatlanul srkny volt, s egy ideig kzeli bartsgban llt a hres Marcabrval, a kivl, Gascogne-bl szrmaz trubadrral. Cercamon stlusa, amelyre nagymrtkben hatott bartj, zeneien lgy, amint azt a kvetkezõ versszek is mutatja:
"Quant l'aura doussa s'marzis
El fuelha chai de sul verjan
E l'auzelh chajan lor latis,
Et ieu de sai sospir e chan
D'amour que. M te lassat e pres,
Qu'ieu anc no l'agui en poder."
Amikor a lgy fuvallat fojtv lesz,
A frl mind lehull a levl,
S a madr sem dalol tbb,
Majd akkor szlal meg az n dalom,
Mert elhallgatni nem marad erõm.
Tudomsunk van egy nõi trubadr ltezsrõl is, aki vidm verseirõl s kedves dalairl vlt hress. Ez igen szokatlan egy olyan idõben, amikor a nõi potk jobbra csak a kobzosok szmra rtak, s magnletk rejtve maradt.
Comtessa de Da volt a neve, s valjban egy fiatal nõstny srkny volt a Draco csaldbl. Oly vakmerõ s ntelt volt, hogy sosem hagyta abba a verselst - mûvei kzl ngy maradt rnk hinytalanul -, s ksõbb csatlakozott egy vndorl trubadrokbl ll csoporthoz, majd megnekelte sajt lettrtnett is.
"Ab joi et ab joven m'apais
E jois e jovens m'apaia,
Car mos amics es lo plus gais
Per qu'ieu sui coindet'e gaia;
E pois eu li sui veraia
Be. Is taing q'el me sia verais,
C'anc de lui amar no m'estrais
Ni ai cor que m'en estraia."
Ifj vagyok s boldog,
Kedvesem is boldog velem.
Az n szerelmem szp nagyon,
S neki a legszebb n vagyok.
n hû vagyok õhozz,
S rzem, õ is hûsges,
Szerelmt nem csalom meg,
De õ sem csal meg sosem.
|